2010. február 25., csütörtök

Száraz-Vizes Fényes-Sötét

Száraz ágak reccsennek,
egy halott lépései rebbennek.

Vizes földön térdre esve könyörgöm,
kérlek ne légy többet itt a földön!

Fényes alakod az árnyékban ragyog,
de én nem vagyok többé a rabod.

Sötét órák közelegnek,
s az emberek a félelemtől megmerednek..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése