Alaktalan alakra vágyó alkotás.

Egy sziruett a ködben ordít.
Ordít,mert alakot szeretne.
Egy alkotás,mely túl szeretné szárnyalni gazdáját.
Zajong,lármát csap,felriasztja az élőket,és holtakat egyaránt.
Amíg nem kapja meg a várva várt alakját,tombol.
Tombol a ködben.
Mindaddig,míg az alkotója véget nem vet csodásnak vélt művének.
De az alkotás eluralkodott az alkotója felett.

Ah,csak egy rémálom..
Nem,nem az. Még mindíg ittvagyok amint látod.
Az nemlehet,csak álmodtam. Tünj el végre!
Egy olyan dolog,ami nem is létezik,hogyan tünjön el?
Szóhoz sem jutok.. te csak egy alaktalan alak vagy,és befolyásolni próbálsz?
Amint látod sikerül.
Ne haragudj,de ezennel VÉGED

S a hó,vérré,s mint a homok sárrá vállik egy perc alatt..