2010. március 21., vasárnap

A jövő lapjait biztosító csoda. Te.

Beteltek a lapok,de te futsz hozzám sikítva egy újabb kötettel,mint aki életében nyugalmat követel.. De ez az író sohasem lesz nyugodt.. A lány hiába futott,már majdnem kifogyott a tinta. De az író még bírja. S e lány fut hozzám a lapokkal,melyekre tudom írni életem,de a napok száma vele végtelen.
De veled végtelen,nem egyedül.

Köszönöm. Szeretlek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése