2010. április 7., szerda

Némán,s őszintén bámulom az eget,bízom abban,hogy ott jobb neked.

Kínzol hiányoddal,jelenléteddel.
De miért a szemeiddel emésztesz fel?
Nekem csak a nyugalom,és K. ami kell.
Önzőség? Nem érdekel.

Sokat sírtam veled,s most ellened.
Hidd el nem én vagyok az aki kell neked.
Már nem félek,az ablakomat verheted,
az őrangyalom vigyáz rám,s tudod..

Őt rettegheted.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése